Az úti célokról röviden:
Olaszország fővárosa, Lazio régió központja. Az ország legnagyobb és legnépesebb városa, területén található a Vatikán, a katolikus egyház központja, a pápa székhelye, a világ legkisebb független állama. Története több mint két és fél ezer évet ölel fel. 2007-ben Róma volt a világon a 11. és az Európai Unióban a 3. leglátogatottabb város, továbbá a turisták legnépszerűbb olaszországi célpontja. Központját az UNESCO a Világörökség részének nyilvánította. Múzeumai és műemlékei, mint pl. a Vatikán múzeumai és a Colosseum a világ 50 leglátogatottabb turisztikai célpontjai között vannak.
Látnivalók Rómában:
- Colosseum – A Colosseum az ókori Róma hatalmas amfiteátruma, ma pedig nevezetes látványossága a városnak. 2010 júliusától már a föld alatti része is bejárható. Amíg a Colosseum áll, állni fog Róma, ha elpusztul, elpusztul Róma és a világ is – írta az óriási építményről Beda Venerabilis angolszász egyházi író. Az amfiteátrum római találmány. Lényege az elliptikus alaprajzú aréna, amelyet több emelet magasságban ülőhelysorok öveztek, ahonnan a nézők biztonságosan szemlélhették a látványosságokat. A Colosseum Vespasianus császár ideje alatt épült Rómában, a Forum Romanum délkeleti végén. I. sz. 80-ban készült el, ekkor volt megnyitója is. Vespasianus utóda, Titus avatta fel szertartásos ünnepség keretében, amelyen 5000 vadállatot vonultattak fel. A legfelső üléssort a következő császár, Domitianus fejeztette be.
- A Vatikán – A Vatikán, hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam. A világ legkisebb területű (0,44 km²) és népességű független állama, melyet teljes egészében körülvesz Róma, Olaszország fővárosa. A Vatikán népessége 793 fő (2011. március 1.). Ebből 572-en rendelkeznek vatikáni állampolgársággal, míg 221-en állandó vagy ideiglenes lakók állampolgárság nélkül. Az állampolgárok mintegy fele azonban nem a városállam területén lakik, hanem főként szolgálati (elsősorban diplomáciai szolgálati) okokból a világ más országaiban.
- Szent Péter Bazilika és Szent Péter-tér – A Szent Péter-bazilika a római katolikus egyház első számú szentélye, a négy nagy bazilika (basilica maior) egyike, a világ legnagyobb keresztény temploma. A Vatikán állam területén épült, befogadóképessége körülbelül 60 000 fő. Szent Péter apostol sírjára építették, ennek ellenére nem ez a templom Róma püspökének a székesegyháza, hanem a lateráni bazilika. Belső hosszúsága 211,5 méter, magassága 132,5 méter, alapterülete körülbelül 15 160 m², ezzel a Szent Péter-bazilika a világ egyik legnagyobb belső terével rendelkező építménye.A templom befejezése után szükségessé vált egy olyan tér kialakítása az épület előtt, ahol a hívek részt vehettek az egyházi ünnepségeken és láthatták a körmeneteket. VII. Sándor pápa 1656-ban megbízta Berninit a tér kialakításával.
- Trevi-kút – A Trevi-kút (olaszul: Fontana di Trevi) Róma egyik legnagyobb és világszinten legismertebb szökőkútja. A barokk szökőkutat a 17. században építette Niccolò Salvi a Poli-palota (Palazzo Poli) déli homlokzatán. A kút 26 méter magas és 20 méter széles. Az építmény egy római diadalívhez hasonlít egy hatalmas központi (a diadalív kapujának felel meg) és két oldalsó fülkével, előtte pedig egy grandiózus szoborcsoporttal. A szoborcsoport központi témája a víz megfékezése. A középső fülkét, amit hatalmas korinthoszi oszlopok vesznek közre, Neptunuszt, a tengerek istenét ábrázoló monumentális szobra díszíti, amely Pietro Bracci munkája.
- Forum Romanum – A Forum Romanum vagy, ahogy a rómaiak gyakrabban nevezték Forum Magnum (a mai Campo di Vaccino) az ókori Róma fő köztere, a Capitolium és Palatinus domb közötti tér volt, mely a kereskedelmi és politikai világ érintkezőhelyének számított. A Forum Romanumon több istennek is állt temploma, itt volt Saturnus, Janus és Concordia temploma a Capitolium tövében, Vesta temploma a Palatinus tövében (emellett állt a Regia nevű épület, a pontifex, azaz főpap lakása) és később a Dioskurosoké.
- Via Appia – A Via Appia „nemes” voltát a rómaiak szemében építésének körülményei és módja magyarázták, és fontossága a Római Köztársaság számára. A Via Appia valamennyi később készült római út paradigmájává vált, és szimbólumává annak a köztársaságnak, amely rendet teremtett a régióban, békét és szabadságot hozott Itália népei számára.
- Angyalvár – Hadrianus császár síremléke Rómában. A Tevere jobb partján áll, a folyón átívelő Ponte Sant’Angelo köti össze a várossal.
A Hotel Tritone**** Velence központjától 9 kilométerre, a Mestre városrészen található, négycsillagos elegáns stílusú szálloda. Saját parkolójának (felár ellenében vehető igénybe) és kiváló elhelyezkedésének köszönhetően remek kiindulópont a város felfedezéséhez. A szállodával szemben található a Mestre vasútállomás, ahonnan könnyen megközelíthető az összes belvárosi látványosság. Szobái kényelmesen berendezettek, 18-20 négyzetméter alapterületűek, ingyenes wifivel, LCD TV-vel, tea- és kávéfőzővel, íróasztallal, saját fürdőszobával, minibárral felszereltek.
Velence – a lagúnák városa, az észak-olaszországi Veneto régió székhelye. Létrejötte mind a természet, mind az ember munkájának köszönhető, ám a környezeti feltételeket a természeti tényezők alakították ki: a lagúnák és szigeteik a legutóbbi jégkorszak hatalmas folyam áradatainak és a tenger munkájának állandó összecsapásából származnak.
A szigeteket, amelyeken Velence felépült, több mint 400 híd köti össze. Velence a világ egyik leghíresebb középkori alapítású városa, mely saját művészeti stílussal büszkélkedhet, az úgynevezett velencei reneszánsszal, amely olyan egyedi stílusjegyeket hordoz, amelyek az Európában elterjedt reneszánsztól sokban megkülönböztetik. A város több ezer reneszánsz alkotásával találkozhat az idelátogató, többek között olyan nagy nevek műveivel, mint Tiziano, Bellini vagy a Palma Vecchio.
Látnivalók Velencében:
- Basilica San Marco (Szent Márk Székesegyház) – A Piazza San Marcot uraló, lélegzetelállító, bizánci stílusú bazilikát két okból építették ennyire díszesnek: egyrészt a Velencei Köztársaság hatalmának megtestesítője volt, másrészt alkalmas nyughelyül szolgált Szent Márk számára. Az oltár alatt rejlik Szent Márk szarkofágja, mögötte talált helyet a Pala d’Oro, a káprázatos, hihetetlen aprólékossággal megmunkált, arannyal és drágakövekkel kirakott oltártábla, amely 976-ban Konstantinápolyban készült. A kincstár is szép számmal őriz Konstantinápolyból rabolt bizánci emlékeket.
- Campanile – Velence fő látnivalója a székesegyházzal szemben emelkedő harangtorony, a Campanile. A Szent Márk téren már a IX. században is harangtorony állt. A jellegzetes tető és az aranyozott angyal 1514-ben került az épületre. A torony 1902-ben váratlanul összedőlt, de az eredetileg világító- és őrtoronyként valamint kínzókamraként működő épületet újjáépítették.
- A látogatókat felvonó röpíti a 98,5 méter magas őrtorony tetejére, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a városra, a lagúnára és az Alpokra.
- Dózse-palota – A Dózse-palotát a középkori Európa egyetlen épülete sem tudta felülmúlni. Az impozáns, belső udvarokkal, folyosókkal, tanácstermekkel és titkos szobákkal teli épületegyüttes nemcsak a dózse lakhelyéül szolgált, de a titokzatos államapparátus is itt működött. A pompás építmény a kötelező látványosságok egyike, de nem fogunk csalódni, hiszen festményei, márvány- és fadíszítményei, falburkolatai elkápráztatják a látogatókat.
- Szent Márk tér – Nehéz elhinni a Szent Márk térről, hogy egykor alig volt több egy kolostorkertnél, amelyet patak keresztezett. A 175 méter hosszú, enyhén trapéz formájú Szent Márk tér valóban egyedülálló. A tér kiképzését a bizáncias ízlésű Szent Márk-bazilika és a Dózse palota elhelyezkedése határozza meg. A XVI. században a teret átépítették, hogy megfeleljen annak a képnek, amit a helybeliek a fényűzésről kialakítottak. Új könyvtár, pénzverde és hivatali épületek kerültek ide. A Szent Márk téren tekinthetjük meg a Campanilet is, valamint a híres Velencei karnevál legszebb jelmezesei is itt vonalnak végig.
- Ca’d’Oro (Aranyház) – Velencében az egyik legkifinomultabb, gótikus stílusú palazzo, falai közt ma a Galleria Franchetti működik.
- Marino Contarini, a gazdag velencei kereskedő 1420-ban rendelte meg a gótikus díszítményekkel, ablakokkal, tornyocskákkal ékesített palota építését, amelyen felismerhető a Dózse-palota hatása. A Ca’d’Oro palota 10 év alatt készült el, a homlokzat a kor legdrágább anyagaiból készült, a díszítéshez cinóbervöröst, ultramarint és aranyfüstöt használtak.
- A Rialto és a Rialto híd – A „rialto” szó a rivo alto (magas part) összevonásából keletkezett. A lagúnának ezt a magasan fekvő részét ritkábban öntötte el a víz, mint más területeket. A legkorábbi települések itt, az akkoriban még mocsaras vidéken alakultak ki.
- A X. és XI. század folyamán lecsapolták a mocsarat, hogy elősegítsék a város kereskedelmi központjának a terjeszkedését. A Canal Grande túlsó partjáról 1097-ben ideköltöztették a piacot, ennek köszönhetően a Rialto Európa egyik legnagyobb kereskedelmi csomópontja lett.
- Gallerie dell’Accademia – A velencei Gallerie dell’Accademia a firenzei Uffizi-vel egyenértékű gyűjteményt mondhat magáénak, amely a velencei bizánci művektől kezdve, reneszánsz, barokk és rokokó remekművek sorát tárja a látogató elé. Giovanni Battista Piazetta kezdte gyűjteni a képeket 1750-ben, majd Napóleon gazdagította a gyűjteményt.
Jelentős műalkotások:
-Madonna a trónuson: Giovanni Bellini oltárképe.
-Vacsora Lévi házában: Veronese alkotása
-Pietá: Tiziano utolsó munkája - San Giorgio Maggiore – A Dózse-palotával átellenben, a Szent Márk öböl túlsó partján áll a csodaszép, Palladio által tervezett San Giorgio Maggiore, mely valószínűleg a világ legszebb templomainak egyike. A látvány Velence arculatának egyik legismertebb képe: a fenséges homlokzathoz tökéletesen illeszkedik a mögötte emelkedő, karcsú Campanile.
- Sóhajok Hídja (Ponte dei Sospiri) – A 1600-ban épült híd a törvényszék épületét köti össze a börtönökkel. A törvényszék színe elé járuló rabok a híd ablakain keresztül vethettek egy utolsó pillantást a tengerre. A hidat Lord Byront nevezte el. A híd körül keringő szörnyű történetek miatt a legtöbben nem is gondolnák, hogy a hídon áthaladó elítéltek azok közé a gonosztevők közé tartoztak, akik a kor egyik legkényelmesebb, leghumánusabb börtönében tölthették életük utolsó pár napját.